Köszöntő
2013.09.26
Minden társadalom múltja, jelenlegi léte, jövője elsősorban attól függ, hogy polgárai mennyire vannak tudatában annak, hogy az ember egy nagyszerű világ parányi része, ahol természeti, társadalmi, erkölcsi törvények szabják meg a lehetőségeket, a kereteket.
Minél többet tudunk ezekről a törvényekről annál jobban, hatékonyabban irányíthatjuk azokat boldogulásunk érdekében. A lét alapja a tudás, melyhez gondolkodás, tanulás révén jutunk. Gondolkodni nem könnyű, azt megtanítani még nehezebb. A természet tanít gondolkodni. A gondolkodási műveleteket (analízis, szintézis, összehasonlítás, stb.) a természettudományokkal való foglalkozás során lehet elsajátítani, felhasználva a matematika sajátos nyelvét. Ezek a tudások képezik a humán gondolkodás alapját is.
Elfogadhatjuk tehát, ha sikeresek akarunk lenni, akkor a természettudományos tárgyak oktatásának kiemelkedő szerepet kell kapniuk az oktatásban. Az általános és középiskolákban a végletekig lecsökkentett óraszámok megcsonkították azt a folyamatot, melyet természettudományos megismerésnek nevezünk. Száműzték az elméleti levezetéseket, a kísérletezést a közoktatás minden szintjén. A felsőoktatás a felvételinél csak „dogmákat” kér, a gondolkodás minőségét egyáltalán nem vizsgálja.
A megkérdezett, közel 20 pécsi és környékbeli iskolában szinte mindenütt van természettudományos szertár, de azok felszereltsége nagyjából az 1990-es évek technikai színvonalán van. A tanári demonstrációs kísérletekhez szükséges eszközök döntő többsége „muzeális” darab, a tanulókísérleti szertári állomány gyakorlatilag eltűnt. A természettudományos tárgyak ily módon, egyik legfontosabb módszerüket a kísérletezés lehetőségét vesztették el.
A Pécsi Tudományegyetem segítségével megvalósuló, a TÁMOP 3.1.3-10/2-2010 pályázat keretében iskolánkban felépülő természettudományos laboratórium, komoly segítséget jelent majd a programban részt vevő 14 általános- és középfokú intézménynek. Tananyagfejlesztéssel foglalkozó szakmai csoportok, mind a négy természettudományos tárgyra (biológia, fizika, földrajz, kémia) vonatkozóan tanári, - és tanulói munkafüzetek, valamint az érettségi vizsgára, illetve tanulmányi versenyekre felkészítő jegyzetek írásával készítik elő a laboratóriumban folyó szakmai munkát. El kell érnünk, hogy az érdeklődő és tehetséges tanulók lehetőséget kapjanak az önálló kísérletezésre, mérésre. Korszerű eszközkészlet, szakképzett laboránsok segítik majd a tanulók és szaktanárok munkáját. A tanulási folyamatban a tanulók aktív közreműködését, a tanulás élményszerű, - felfedező jellegét, az önálló kutatás, az értelmes kérdésfelvetés és megoldás lehetőségét fogjuk szorgalmazni. A statikus szemlélet helyett, egy dinamikus, fejlődő tudományképet kell bemutatni tanítványainknak. A kooperatív és szociális készségeket erősítve az egyéni és csoportos munkavégzés helyes arányait megteremtve, új tanítási és tanulási technikákat kell megtanítanunk a program keretein belül. A közvetlen szakmai programok megvalósításán túl, kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy tanári példaadással neveljük tanítványainkat, az olyan alapvető emberi értékek elsajátítására, mint a lelkiismeretesség, alaposság, pontosság, tisztaság, vagy a másokkal való együttműködés készsége. Az előkészítő munka során mindenütt azt tapasztaltuk, hogy óriási reményekkel várják mind az iskolák vezetői, szaktanárai, a projektről halló diákok és szüleik e lehetőséget.
Az Ember a Természet sajátos, különös része. A természet törvényeit adott szinten, mindenkinek ismernie kell. Meg kell tanítani, főleg a jövő generációt a Természet ismeretére, tiszteletére. Reméljük sok érdekes, a felfedezés és a tudás örömével teli órát tölthetnek majd itt tanulók százai, tanáraikkal együtt. Ehhez szeretnénk hozzájárulni e laboratórium felépítésével, majd 2014 szeptemberétől működtetésével.
Vörös József
laborvezető
„Akár egy halom hasított fa, hever egymáson a világ,
szorítja, nyomja, összefogja egyik dolog a másikát,
s így mindenik determinált.” (József Attila)